Kinek van szüksége szakreferensre?

Az energetikai szakreferens igénybevételére vonatkozó szabályokat a 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet határozza meg, melyet a 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet részletez. Ezek a szabályok azokat a cégeket célozzák meg, amelyeknek szükségük van energetikai szakreferensre. A körbe tartozó cégek a következők: „Minden gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a:

1.  400 000 kWh villamos energiát, vagy

2.  100 000 m3 földgázt, vagy

3.  3400 GJ hőmennyiséget,

Ha átgondoljuk, akkor láthatjuk, hogy nem feltétlenül nagyvállalatoknak vagy jelentős fogyasztóknak kell lenni ahhoz, hogy elérjük az említett értékeket. Vegyük például a villamosenergia-fogyasztást: ha egy vállalkozás éves szinten 400 000 kWh-t fogyaszt, az nagyjából 1 millió Ft-os havi villamosenergia-költséget jelent hivatalos árfolyamokkal számolva. Egy másik, talán érthetőbb példa: egy 1 MVA-es transzformátor, amelyet hétköznapokon 50%-os kihasználtsággal, hétvégén pedig 20%-os kihasználtsággal használnak, már több millió Ft-os havi villanyszámlát eredményezhet. Tehát még kisebb méretű szervezetek is érintettek lehetnek a rendelkezésben foglaltak tekintetében.

A szakreferensek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkájukat jelentősen gátolta az adatok hiánya. Ahogy korábban is említettük, ha nincsenek mérési adatok, akkor rendkívül nehéz energiahatékonyságot megvalósítani vagy annak hatékonyságát értékelni. Az új rendelet alkalmazása után a szakreferensek hatékonyabban tudnak dolgozni, miközben a vállalkozások is egyre tudatosabbá válnak saját fogyasztásukkal kapcsolatban, és növekszik az energiahatékonyságra való igény. Emellett a beruházások révén még költségtakarékosságot is elérhetnek.

Az almérők paraméterei

A rendelet világosan meghatározza az almérő fogalmát: olyan fogyasztásmérő, amely legfeljebb 3%-os hibahatárral rendelkezik, legalább negyedóránként mér, és alkalmas a mérési adatok tárolására és továbbítására. Az almérőknek két fő funkciója van: vagy az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás megosztását szolgálja, vagy egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérését teszi lehetővé.

Az idő múlásával, valamint a módosítások és részletezések során kiderült, hogy az "almérő" valójában azon egyedi előírásokra utal, amelyeket a 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet határoz meg legalább B pontossági osztályba sorolásra. Ez a B pontossági osztály pontosan 2%-os mérési pontosságot jelent. Fontos megemlíteni, hogy ez a B osztály egyezik az MID (Measuring Instruments Device) szabályaival, azonban az MEKH rendelet nem követeli meg az MID hitelesített mérőkészülékeket, csupán a megfelelő pontosságot. Ennek eredményeként az MEKH rendelettel összhangban olyan mérőkészülékek is használhatók, amelyek nem rendelkeznek MID hitelesítéssel, de megfelelnek a legalább 2%-os pontossági követelménynek és más előírásoknak. Ezáltal a rendeletalkotó jelentős költségnövekedéstől kíméli meg a kötelezetteket.

Az almérőknek képesnek kell lenniük a váltóáramú hatásos fogyasztás mérésére, és ezeket az értékeket negyedóránként kell tárolni vagy egy adatgyűjtő rendszerbe továbbítani.

Milyen határidőket szabott a rendelet?

„2022. január 1-jétől almérővel kötelező mérni:

​

• 100 kW szövegrész helyett 50 kW,

• 140 kW szövegrész helyett 70 kW,

• Egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (gép, gépsorok, gyártósorok, üzemcsarnokok, épületek) >100 kW,

• 2000 üzemóra/év szövegrész helyett 1000 üzemóra/év.”

Összefoglalva, a MEKH rendelet lényege az, hogy minden energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetnek hatásos fogyasztást (kWh) mérőket kell telepítenie, tulajdonképpen minden 75 A-es vagy nagyobb áramkörbe, amely negyedórás méréseket végez és továbbít, legkésőbb 2022. január 1-ig. Azok, akik nem tartják be a rendelkezést és nem telepítik a mérési rendszert, akár több millió Ft-os büntetésre és ismételt szankciókra is számíthatnak. Tehát érdemes időben lépni, mert végül még költségmegtakarításokat is realizálhatnak az érintettek. A következő számban részleteiben bemutatjuk, hogy milyen megoldásokkal lehet megfelelni a MEKH által előírt igényeknek.